Szalagcímek:
Z. Urbán Aladárt köszöntjük születésnapján
Körlevél a nagyölvedi országos döntőre
Felsőszeli rovók Pozsonyeperjesen
Magyarítási feladat a 2017-es országos döntőre
A rovásírás ünnepe Pozsonyeperjesen
Felvidéki siker az Ékes rovás versenyen
Rovásemlékek - feladat az országos döntőre
Közös kincsünk a rovásírás (Balassagyarmat)
Ősi Tudás keleti körzeti döntő Gömörfalván
Körlevél a pozsonyeperjesi körzeti döntőre

Körlevél a nagyölvedi országos döntőre

Tisztelt Rovásírás-oktató! Örömünkre szolgál, hogy a XIII. Felvidéki Országos Rovásírás-vetélkedő és Műveltségi Találkozó döntőjének résztvevője között üdvözölhetjük tanítványait és Önt.

A jelentkezők száma 2017-ben 147 volt, ezért – örömünkre – most is három körzeti döntőt kellett rendezünk, amelyekből egyenes ágon a korosztályonkénti három első helyezett, valamint azok a vetélkedők jutottak tovább, akik a 4. és az 5. helyen végezve hibapontjuk száma nem haladta meg a 10-et.  Ne feledjük: az országos rovásírás-vetélkedőn a résztvevő diák gyarapodik tudásban, gazdagodik tapasztalatokban, remélhetően élményekben részesül, ezért a rovásírásvetélkedőnek csak nyertesei lehetnek. 

Önmagában ez a vetélkedő nem cél, csak keret ahhoz, hogy a felvidéki magyar kis és nagy diákok megismerjék sorstársaikat, barátságok szövődjenek köztük ősi műveltségünk ékes bizonyítéka, a magyar rovásírás által. 

Az idei hangos olvasási és írásbeli feladatok szövegei kapcsolódnak a Szent László Emlékévhez. Az országos döntő hangos olvasási és átírási feladatait Diós István A szentek élete és Lengyel Dénes Régi magyar mondák c.  műve alapján készítette Vörös Hajnalka. Ugyancsak az ő munkája az országos döntő magyarító és rovásírás-emlékeinket tartalmazó két feladatlap, amelyek alapanyaga PaedDr. Salgó Gabriellának és PaedDr. Patassy Sándornak köszönhető s mindkettő a Felvidéki Rovók honlapján (www.felvidekirovok.hu)  tanulmányozható.

 

A DÖNTŐVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

I. Helyszín 

A Nagyölvedi Alapiskola és Óvoda 2009-től tömöríti magába a magyar nevelési nyelvű óvodát, a teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű alapiskolát és a nem teljes szervezettségű szlovák tanítási nyelvű alapiskolát. A községben az iskolai oktatás a második világháború végéig a lakosság  két vallásának megfelelően két felekezeti iskolában zajlott. 

A római katolikus iskola

A római katolikus iskola múltjáról Dr. Haiczl Kálmán Kakath Dsigerdelen-Csekerdén Párkány című könyvében így ír: "Az iskolák építése és rendes iskolamesterek alkalmazása csak a 18. században indult meg. Az 1701. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvében Nagyölvednek és Farnadnak (Ölved filiája) iskolamesteri állása az idő szerint betöltésre várt.

Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv kissé bővebben foglalkozik az iskolakérdéssel. Nemcsak az iskolaépületek állapotát írja le, hanem az iskolamesterek műveltségi fokát is tárgyalja. Az e kort lekicsinylő írókkal szemben jólesik leszögeznünk, hogy az iskolamesterek rendszerint két-három nyelven beszéltek, és legalább néhány gimnáziumi osztályt végeztek. Nagyölved iskolamestere, Oszlik Mihály két gimnáziumi osztályt végzett."

A református iskola

A református iskola múltjáról a vallásüldözések idejéből keveset tudunk. Csupán annyi ismeretes, hogy egy-egy lévita (pap-tanító) látta el időről időre a tanítói teendőket. Nevüket, működési idejüket belepte a feledés pora. A türelmi rendelet életbeléptetése utáni idők tanítóiról azonban már pontos feljegyzések állanak rendelkezésünkre. E feljegyzések szerint 1841-ig praeorans tanítók működtek az iskolánál. (Praeorans = előimádkozó, olyan tanító, aki a tanításon kívül templomi szószéki szolgálatot is teljesít.) 1841-től csupán kántori szolgálatot végeztek a tanításon kívül.

Mindkét iskola tanítási nyelve a magyar volt, még az első Köztársaság idejében is. A szlovák nyelvet csak heti három órában tanították a II. évfolyamtól kezdve. A II. világháború után pár hónapig még az állami kézbe került iskolákban is magyar nyelven folyt a tanítás, de az államban uralkodó diszkriminatív ideológia eredményeként csakhamar az összes magyar tanerőt elbocsátották, majd tanítási nyelvként a szlovákot rendelték el. A magyarul alig beszélő tanerők a magyar gyerekek között kevés eredményt mutattak fel.

1945 áprilisában az állami tanfelügyelő rendeletére a volt felekezeti iskolák tanítói megkezdték a tanítást. Mivel a felekezeti iskolákat megszüntették, a tanítást a két felekezet egyesített tankötelesei között közösen végezték. Az egyesített iskolák igazgatója Knieszner Imre, az egykori református iskola igazgatója lett. Ez a megoldás csak egy hónapig tartott. Április végén az összes magyar tanerőt elbocsátották.

Az 1950-51-es tanévben fontos változások történtek. A kurali körzeti középiskolában két évfolyamos, magyar tanítási nyelvű tagozat nyílt meg. Ölved, Kéty, Farnad tartozott hozzá. Ez a magyar tagozat 1951 februárjában Ölveden nyert elhelyezést, ahol ezáltal az adott tanévben háromféle iskola működött. A tanulók létszáma a kezdetekkor 98 volt (I. osztály - 65, II. osztály - 33 fő). A nemzeti (elemi) iskolában a tanítási nyelv a magyar volt, amely még az 1949-50-es tanévben indult egy összevont osztályban.

Az elkövetkező évtizedekben fokozatosan duzzadt mind az évfolyamok száma, mind a tanulók létszáma. Az aktuális iskolapolitikától függően hol kilenc, hol nyolc évig tartott az alapiskolai oktatás, melynek következtében felnevelődött a mostani diákjainkat útraindító szülők generációja. A 2016/17-es tanévet 111 diákkal kezdtük, melyből 32-en látogatják az óvodát, 13-an a szlovák tanítási nyelvű osztályokat, 66-an pedig magyarul tanulnak.

Mik a céljaink? Hogyan képzeljük el az általunk nevelt nemzedéket végzős diákokként? Mindenképpen azt szeretnénk, ha a tanulók büszkén vállalnák, hogy a nagyölvedi Alapiskola és Óvoda diákjai voltak. A központilag megadott állami kerettantervet a mi régiónk követelményei alapján alakítottuk át. Iskolánk mindent megtesz annak érdekében, hogy a végzős diákok megállják helyüket az élet minden területén.  

2015 szeptemberétől - iskolareformon innen és túl... - nagy, már-már világpolgárhoz méltó célokat tűztünk ki magunk elé úgy, hogy mindemellett megőrizzük nemzeti hovatartozásunkat. Kihasználva a törvény adta lehetőséget az iskola tantestülete úgy döntött, hogy az idegennyelv-oktatásra helyezi a hangsúlyt. A magyar ill. szlovák nyelv oktatása mellett emelt óraszámban tanulják diákjaink az angol és a német nyelvet. Ennek megfelelően idegen nyelvű projektekbe is bekapcsolódunk. A diákok nagy elánnal készítik az angol-német nyelvű faliújságot, és szép számmal látogatják az angol, a német és a szlovák nyelvi ismereteiket bővítő szakkört is. Lassan mindannyian tudatosítjuk, hogy az anyanyelvünknél nincs szebb, de az idegen nyelvek határozottan segítenek abban, hogy tájékozódjunk a néha nagyon szúrós, akadályokkal teli nagy betűs ÉLETERDŐBEN...

(A bemutatást az iskola készítette.)

II. Időpont

2017. Ígéret hava - május 26., péntek, Doboka és Fülöp napja

III. Időrend

08:00 Kapunyitás - folyamatos megérkezés, bejelentkezés, eligazítás. A bejelentkezés után hangos olvasás a kijelölt tantermekben. Kérünk mindenkit, hogy legkésőbb 8:30 óráig érkezzen meg, mivel az olvasás csak a kijelölt időben zajlik majd!

09:30 Megnyitó ünnepség. Közreműködnek az iskola tanulói. Üdvözlő beszédek: Mgr. Cseri Kinga, a Nagyölvedi Alapiskola igazgatója, a rendezvény fővédnöke Bc. Cseri Zita polgármester. Szalagkötés a vándoroszlopra (Bc. Cseri Zita). Tájékoztatást nyújt: Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke .

10:10 Írásbeli feladatok  a vetélkedőknek kijelölt termekben. A vetélkedő ideje 50 perc minden korosztálynak.

11:00  A vetélkedő vége, az írásbeli feladatok befejezése.

11:45 Ebéd az iskola éttermében.

Szabadidőtöltés

12.30. Séta a községben - az évente megrendezésre kerülő fafaragótáborban készült munkák megtekintése a falu parkjában útban a tájház felé, melynek házigazdája a Vencel házaspár. Kézműves foglalkozások a tájházban: kosárfonás, nemezelés, ékszerkészítés az iskola pedagógusainak közreműködésével.

14:15 Kopjafa avatása 

14:30 Eredményhirdetés 

15:00 Elköszönő beszédek: Z. Urbán Aladár és Urbán György társelnökök

Hazautazás

IV. Értékelés

A vetélkedők teljesítményét a korábban megadott szempontok szerint értékeljük. Ne feledjük: az országos rovásírás-vetélkedőn résztvevő diák gyarapodik tudásban, gazdagodik tapasztalatokban, remélhetően élményekben részesül, ezért a vetélkedőnek csak nyertesei lehetnek – hangsúlyozzuk most is.

Az értékelés szempontjai 2017-ben

A rovásírás-vetélkedő tárgya elsősorban a magyar rovásírás jeleinek és gyakorlatban történő használatának ismerete, alkalmazása. A vetélkedő ifjak dolgozatát mind a latin betűs, mind a rovásírásnál a fenti elsődleges szempont figyelembe vételével a tökéletes értékelés felé vezető úton az alábbiak szerint értékeljük:

1. A hangos olvasási és az írásbeli feladatok szövegei Forrai Sándor rovásábécéje szerint valók. A vetélkedők is kizárólag ezt a rovásábécét használhatják az írásbeli feladatok végzésénél

HANGOS OLVASÁS

2. A hangos olvasásánál kis időt adunk valamennyi vetélkedőnek a szöveggel való ismerkedésre és csak ezután mérjük a szöveg olvasására felhasznált időt másodpercnyi pontossággal

3. Az A korosztályúaknál nem hiba a szótagismétlés vagy az önmagát kijavított/észrevett  tévedés. A túl hosszú (kb. 10 mp) várakozás után az olvastató besegíthet a kicsinek, hogy haladjon, de a besegítés már 1 hibapontnak számít.

4. A B-C-D-E korosztályúaknál olvasás közben hibának számít a nem folyamatos olvasás, vagyis a hosszú szünet tartása (kb.7 mp), a megakadás, a szó vagy a szótag kétszeri kezdése is 1 hibapontot eredményez.

ÍRÁSBELI  FELADATOK

5. Az írásbeli feladatok elvégzésére 50 perc áll rendelkezésre. Ez elegendő idő arra, hogy a rovásábécé betűit szabályos alakban írja le a tanuló. Ha mégis vét ez ellen, akkor a nem szabályosan írt, de felismerhető, mással nem összetéveszthető betűt többszöri előfordulás esetében is csak egyszer kell hibának számítani s ez 1 hibapontot von maga után

6. A kihagyott betűért 1 hibapont jár

7. A latin betűs szöveg kétpontos magánhangzós alakjait (ö, ő, ü, ű) kétpontos ékezettel írjuk, nem pedig vízszintes vonallal, ha mégis vét e szabály ellen, akkor kihagyott betűnek minősül s minden nem szabályosan írt betű esetében egyszer 1 hibaponttal sújtandó (lásd a 6. pontot!) 

8. Az írásjelek ,., ,, ?, !, :, ;,  -,  „ ”,  ( ) és az ékezetek elhagyása 1 hibapont 

9. Szavak kihagyásáért 3 hibapont jár (az s kötőszó és az a, az névelők is szavak)

10. A k írása csak EK alakban fogadható el. Többszöri be nem tartása is csak egyszeri 1 hibapontot eredményezhet

11. A szövegben számjeggyel írt számot az átírásban is számjeggyel kell írni és fordítva, a szövegben betűvel írt számnevet az átírásban is betűvel kell írni. Ennek figyelmen kívül hagyása 3 hibapont 

12. A szám számjeggyel való hibás átírásánál annyi hibapontot számolunk, ahány számjegyből áll az arab szám (pl. ha 997 helyett 887-et ír a vetélkedő, akkor 2 hibapontot kap a hibás átírásért).

13. Követelmény a jól látható szóköz két szó illetve két mondat között. E tagolás ellen vétő  egyszeri 2 hibaponttal sújtandó.

14.  Követelmény a jól olvasható, szép írás is mind a rovásírásos, mind a latin betűs átírás során. A különösen nehezen olvasható csúnya írás egyszeri 2 hibapontot eredményez

15. Az átírás során nem alkalmazható sem összerovás, sem rövidítés. Ha mégis előfordul, akkor egyszeri 1 hibaponttal sújtandó

SORREND

16. A végső sorrend a hangos olvasás és az írásbeli feladatokban ejtett kevesebb hibaszám alapján alakul ki.

17. Döntetlen esetén a hangos olvasásra és az írásbeli feladatokra felhasznált kevesebb idő dönt. Ha ezután is maradna a döntetlen eredmény, akkor két, nem érintett tanár jelenlétében új, ismeretlen rovásírásos szöveg hangos olvasására fordított kevesebb idő és kevesebb ejtett hiba dönti el a helyezést.

IV/B  Értékelők

Egy-egy dolgozatot ketten-ketten értékelnek: a javító és a javítás helyességét ellenőrző tanár. Ily módon elérhető, hogy az értékelésnél elkerülhetjük a hibát, tévedést, figyelmetlenséget. Mindez nem az értékelést végző tanárok iránti bizalom hiányából fakad, hanem a verseny tisztaságára való törekvésből ered. A tisztesség ugyancsak azt kívánja meg, hogy a felkészítő tanár nem javíthatja/mérheti felkészített diákjának dolgozatát/olvasási idejét, viszont ellenőrizheti a javító tanár javítását. 

Az értékelést azok a rovásírás-oktatók végzik, akiknek tanítványai az országos döntőbe jutottak. Ők: Bohák Csaba, Bognár Bíró Erika, PaedDr. Csicsay Károly, Csutor Vezér Zsófia, Dávid Márta, Farkas Éva, Herencsár Szilvia Rózsa, Hordósi Renáta, Majercsík Mária, Mészáros Magdolna, Őz János Miklósné, Papp Szilvia, PaedDr. Patassy Sándor, PaedDr. Salgó Gabriella, Sörös Angéla, Szász-Vadász Franciska, Szőgyényi Lívia, Várady Tamara, Vezér Klára. Az értékelő bizottság társelnöke: Urbán György.

V. Eligazítás

A vetélkedőnek otthont nyújtó iskola gondoskodik arról, hogy a rendezvény gördülékenyen folyjon. A vetélkedő személyek korosztályuknak megfelelően versenyeznek külön-külön tanteremben. A tantermek ajtaján nemcsak a korosztályok betűjele (A, B, C, D, E), hanem az abban a korosztályban feladatát elvégző vetélkedő neve is olvasható lesz.

A vetélkedők kék színű golyóstollat használnak az átírásnál. (Hozzanak magukkal!)

Az iskola felkért/megbízott tanítói, nevelői és diákjai a kapunyitástól kezdődően eligazítják a vetélkedőre érkező diákokat és kísérőjüket, felügyelnek a foglalkozásokon és az étteremben. A rendezőhöz lehet fordulni akkor is, ha valami kérdés felvetődik vagy gond adódik.

A nem felkészítő tanárkísérők és esetleges más kísérők a rendezvény ideje alatt a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak, ismerkedhetnek egymással, megtekinthetik az iskolát, környékét és a kiállított képeket, alkotásokat.

Fokozottan kérjük a dohányzó kísérőket, hogy a tanulók szeme láttára, jelenlétében ne dohányozzanak! (Megjegyzés: Az iskola területén különben is tilos a dohányzás!)

VI. Ellátás

A rovásírás-vetélkedő valamennyi résztvevője valamint felkészítője (a gépkocsivezető is kísérőnek számít) térítés mentesen kap ebédet. Nyomatékos kérés: az ebédet igénylők számának megküldése a Palóc Társaság villámlevélcímére (Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.) legkésőbb május 20-ig.

VII. Nyomatékos kérések

Mint  felhívásunkban olvasható volt, ezúttal is nyomatékkal kérjük: a vetélkedő tanulók és felnőttek ruházata legyen felirat nélküli, vagy ha mégis feliratos lesz, akkor az kizárólag magyar feliratos legyen! A nem magyar feliratos öltözék a vetélkedőből való kizárást eredményezheti!

VIII. Támogatás

A Palóc Társaság és a Felvidéki Rovók ezt az országos szintű nemes rendezvényt a magyarságért érzett felelőssége megnyilvánulásaként valósítja meg immár tizenharmadszor, mert döntő fontosságúnak tartja a rovásírás megszerettetését a magyar fiatalokkal. Azt szeretnénk, ha a körzeti döntőkön és az országos döntőn részt vett tanulók, diákok, tanárok, szülők és egyéb kísérők szép élményekkel feltarisznyálva a folytatás igényével térnének haza. Kérünk ezért mindenkit: iskolaigazgatót, felkészítő tanárt, szülőt, vendéget és rokonszenvezőt, hogy saját ismeretségi körében terjessze, népszerűsítse a magyar rovásírást, gyűjtsön támogatókat (magánadakozót, vállalkozót stb.),  akik kisebb-nagyobb összeggel vagy természetben (gyümölcs, édesség stb.) hozzájárulhatnak a vetélkedővel kapcsolatos kiadások térítéséhez,. a résztvevők megajándékozásához. A támogatók felajánlásaikkal a helyi szervezők munkáját segítik! 

Köszönjük a megértést, a segítő szándékot, a tettrekészséget a magyar összefogásban!

IX. Köszönet

Az ŐSI TUDÁS XIII. Rovásírás-vetélkedő és Műveltségi Találkozó a Felvidéken nem valósulhatna meg, ha nem találtunk volna mind a három körzeti és az országos döntő megszervezéséhez áldozatkész személyeket, intézményeket, szervezeteket. Az ő erkölcsi és anyagi támogatásuk nagyban hozzájárul rovásírás-vetélkedőnk sikeres megrendezéséhez, végső soron a magyar rovásírás népszerűsítéséhez a Felvidéken és általában. Köszönet érte!

X. Végül

Valamennyi, a rovásírás-vetélkedőbe jelentkezett tanulót, diákot, felnőttet, továbbá a kíséretükben levő személyeket szeretettel várjuk az országos döntő helyszínére. Legyen ez a nap a magyarságukhoz ragaszkodók, magyarságukért cselekedni, áldozatot is hozni tudók ünnepnapja! Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a sikerért, érezzük jól magunkat a felvidéki rovásírók sokasodó közösségében, s ne csak az első helyeken végzettek érezzék magukat nyertesnek, hanem valamennyien!

 

Ipolybalogon, 2017. Ígéret havának 13. napján

Palócmagyari szeretettel

Z. Urbán Aladár,
a Palóc Társaság elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja