Szalagcímek:
Körlevél a 2019-es gútai országos döntőre
A 2019-es országos döntő feladatai – magyarítás
A 2019-es országos döntő feladatai – rovásemlékek
Ősi Tudás körzeti forduló Dunamocson
Ősi Tudás körzeti forduló Dunaszerdahelyen
Ősi Tudás körzeti forduló Harkácson
Ősi Tudás Felvidéki Országos Rovásírás-vetélkedő – Felhívás
A 2018-as elődöntők továbbjutói
Magyarítási feladat megfejtésekkel a 2018-as országos döntőre
Rovásemlékek - feladat az országos döntőre

Írástörténeti áttekintő magyar szempontból

Az eddigi írástörténetek, például Kéki Béláé, vagy Petőcz Károlyé, sok ismeretet adtak, azonban a magyarok ősi írását nem tárgyalták megfelelő terjedelemben és mélységben.

Megjelenésük óta a rovásírás kutatása nagyot lépett előre, több emlék került elő, amelyek befolyásolják megítélését. A külföldi írástörténeti művek többsége pedig nem is említi krónikásaink, régi történetíróink által szkítának, hunnak nevezett ősi írásunkat. Friedrich Klára a könyv előszavában rámutat arra a trianoni békediktátumból eredő szomorú helyzetre, hogy a történelmi Magyarország határain kívül került művelődési értékeinket, például írásemlékeinket, napjainkban románnak, bulgárnak, szlováknak minősítik a mérvadó külföldi tudósok. A 80 ábrát, táblázatokat, több színes és fekete-fehér képet is tartalmazó írástörténetben a főbb írásfajták ismertetése mellett elsőként kerül az őt megillető helyre a magyar rovásírás.

  • Szerző: Friedrich Klára
  • Kiadó: Szakács Gábor
  • Megjelenés éve: 2010.