Szalagcímek:
Z. Urbán Aladárt köszöntjük születésnapján
Körlevél a nagyölvedi országos döntőre
Felsőszeli rovók Pozsonyeperjesen
Magyarítási feladat a 2017-es országos döntőre
A rovásírás ünnepe Pozsonyeperjesen
Felvidéki siker az Ékes rovás versenyen
Rovásemlékek - feladat az országos döntőre
Közös kincsünk a rovásírás (Balassagyarmat)
Ősi Tudás keleti körzeti döntő Gömörfalván
Körlevél a pozsonyeperjesi körzeti döntőre

A magyar rovásírás legfontosabb szabályai

Forrai Sándor rovás-betűsora Forrai Sándor rovás-betűsora

A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyománykövető. Ebben az esetben meg kell fordítani a betűket. Jobbról-balra haladnak többek között a legrégibb pelazg, etruszk, görög, latin, feliratok és az egyiptomi hieratikus írás is.

A szavakat napjainkban szóközökkel választjuk el egymástól. A mondatok és tulajdonnevek első betűit nagyobb mérettel kiemelhetjük. Az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál, a kérdőjelet, vesszőt, idézőjelet megfordítjuk.

A rovásírásban két fajta K betű használatos, egy kapocs és egy négyszög alakú. Az ezek használatára vonatkozó XX. századi szabályokat kutatásaim alapján rovásemlékeink nem igazolják, így kezdőknek azt ajánlom, hogy csak a négyszög alakú K-t használják. Ezt a módozatot több hiteles, régi rovásemlékünk is alátámasztja. Továbbá régen nem csak az (e)F, (e)L, (e)M, (e)N, (e)NY, (e)R, (e)S, (e)SZ hangoknál ejtették elől az e-t, hanem mindegyik mássalhangzónknál. Tehát (e)B, (e)C, (e)CS... ...(e)K, ennek a jele pedig a négyszög K.

Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betűváltozatokat használhatjuk, amelyek valamely régi, XVIII. sz. előtti rovásemlékben megtalálhatók, mert így tudjuk eredetiségét megőrizni.

Ősi írásunkban nincs Q, X, Y, W, mivel ezek nem a magyar hangkészlethez tartoznak. Használatuk az alábbi táblázat szerint történik:

Oktatási gyakorlatom során a betűtanulásnak az alábbi képen látható sorrendje vált be legjobban: